A
feladat folytatódik
Ki csinált házit? Milyen házi? Volt házi? Mi volt a házi? Az óra
eleji „felmérésből” kiderül, hogy kb. 1 embernek
voltak képei ahhoz a történethez amit előző órán alkotott
a csapatával. Tehát ez a feladat átcsúszott
mindenkinek a következő órára.
Mivel a házi feladat nem volt kész, az órán sem lehetett tovább haladni, ezért az előző órai feladat tökéletesítésére kellett koncentrálni. A csapattársaimnak (igen már hárman vagyunk, ugyanis Kolos is a színre lépett végre :D) és nekem már nem csak a kíváncsiskodás volt a feladatunk, hanem fényképeket is készítenünk kellett. Nem volt túl nagy sikerünk: „Ne”, „Ne engem”, „Ne fényképezz”, „Jajj, nee, most sz*r a hajam” és a többi és a többi. Szóval nyafogás volt, senki nem akart a képeken szerepelni. Bevallom, ha engem fényképeztek volna és én is biztos eltakartam volna az arcom és pont ugyanúgy jajgattam volna, mint bárki más. Mondjuk csak azért is szemét módon mindenkiről csináltam pár kattintást. ;)
Visszatérve a feladathoz, szemmel láthatóan már sokkal jobban együtt dolgoztak a csapattagok, gondolkodtak, már azok akiknek sikerül így reggel 08:00-ra felébredniük. Korán volt még nagyon.
A fényképezés után sikerült még a zombiaimmal is foglalkozom, bejött már ez a húsevő növény téma is a képbe, csak úgy nyírdalja a zombikat, csuda klassz. :D
Befejezésül, talán csak annyit, hogy úgy érzem magam, mint egy kolumnista. Szinte mindennap kell egy „cikket” írnom. J
Mivel a házi feladat nem volt kész, az órán sem lehetett tovább haladni, ezért az előző órai feladat tökéletesítésére kellett koncentrálni. A csapattársaimnak (igen már hárman vagyunk, ugyanis Kolos is a színre lépett végre :D) és nekem már nem csak a kíváncsiskodás volt a feladatunk, hanem fényképeket is készítenünk kellett. Nem volt túl nagy sikerünk: „Ne”, „Ne engem”, „Ne fényképezz”, „Jajj, nee, most sz*r a hajam” és a többi és a többi. Szóval nyafogás volt, senki nem akart a képeken szerepelni. Bevallom, ha engem fényképeztek volna és én is biztos eltakartam volna az arcom és pont ugyanúgy jajgattam volna, mint bárki más. Mondjuk csak azért is szemét módon mindenkiről csináltam pár kattintást. ;)
Visszatérve a feladathoz, szemmel láthatóan már sokkal jobban együtt dolgoztak a csapattagok, gondolkodtak, már azok akiknek sikerül így reggel 08:00-ra felébredniük. Korán volt még nagyon.
A fényképezés után sikerült még a zombiaimmal is foglalkozom, bejött már ez a húsevő növény téma is a képbe, csak úgy nyírdalja a zombikat, csuda klassz. :D
Befejezésül, talán csak annyit, hogy úgy érzem magam, mint egy kolumnista. Szinte mindennap kell egy „cikket” írnom. J
